Asztrológia: tudomány, avagy kóklerség?
Mai napig vita tárgya, hogy az asztrológiát hová soroljuk az ismeretrendszerek körében. A materializmus korában az asztrológia szó szitokszóvá degradálódott. A tudomány mindenek felett – hívei csak és kizárólag a mérhető és látható dolgokba helyezték a bizalmukat, és minden olyan ismeretet, amely kívül esik a racionalitás teljes mérhető voltán, azt diszkriminálta.
Tudomány?
A bolygók és a csillagok az ember eszmélete óta jelen vannak, és igazodási ponttal szolgálnak, akár csak olyan mindennapos tapasztalásra: nappal/éjszaka, évszakok, napfordulók, különleges égi jelenségek. A Hold hatása tudományosan is bizonyítható, olyan kézzelfogható, látható jelenségekkel, mint pl: az árapály. De az orvostudomány is bizonyítékot lát már arra, hogy a teliholdkor végzett műtéti sebek nehezebben gyógyulnak, megduzzadnak, begyulladnak és megnő a vérzések gyakorisága is. Véletlen lenne? Nehezen hinném, hiszen minden mindennel összefügg.
Ezt persze a racionális elme szereti figyelmen kívül hagyni, pedig a világ makroszkopikusan és mikroszkopikusan ugyanazt jeleníti meg. Amint fent, úgy lenn – mondja Hermész Triszmegisztosz, és bizony ez látszik a világ szerveződésében, az állati szerveződésben egyaránt. Csak az emberi szem nem lát a saját korlátain túl.
Visszatérve az asztrológiára: a hajdani ember a látható égbolton lévő mozgások segítségével levont következtetéseket, az ismétlődéseket figyelve. Ezek helyesek voltak (és mai napig is mérhetőek, helyesek, valid üzeneteket hordozva.) Ezeket később tanulmányozták, rendszerbe foglalták, és összefüggéseket helyeztek egy-egy konstellációhoz. Nem véletlen, hogy asztrológiával matematikusok, fizikusok, csillagászok foglalkoztak. Tudomány-e az, ahol komoly számításokat kell végezni ahhoz, hogy egy aktuális pillanat időminőségét megkapjuk? Tudomány-e az, amelyhez nagyobb léptékű összefüggéseket kell látni, tapasztalni és megérteni?
Szerintem egyértelműen igen.
És pontosan így gondolták hajdan a királyok, főpapok – bizony, az egyház is! A pápáknak saját asztrológusuk volt! Akkoriban csak a gazdag emberek engedhették meg maguknak az útmutatást. A köznép el volt zárva ettől a tudástól (hacsak pár kitartóbb egyén nem próbált meg kitörni az akkori szűk keretekből). Az egyház az asztrológia tilalmát azért vezette be, hogy a tudatlanság megmaradjon. Semmi szükség okos emberekre, akik a saját sorsukat irányítják. Befolyásolható tömegekre annál inkább.
Sarlatánság?
Miért is sarlatánság tehát a 21. században újra az asztrológia? Egyrészt azért, mert egzakt módon nem mérhető. Ez alatt azt értem, hogy hajszálpontosan ugyanolyan képlet nem létezik, ahogy két azonos ember sem létezik. Igazából az orvostudomány pontosan tudja ezt, hiszen az egyik ember bírja az X gyógyszert, míg a másik mellékhatásoktól szenved.
Tehát ellenzői azt mondják, hogy nem mérhető. Ez igaz. Kulcsszavakkal viszont dolgozhatunk, és egy-egy adott elemhez több kulcsszó is tartozhat, ami megmutatja a várható eseményeket, várható életet, és lehetőségeit.
Másrészt pedig benne foglaltatik a láthatatlan, a sors. A tudomány szeret mindent látni, analizálni és azt mondani, hogy X és Y minden esetben azért alakul ki mert Z jelen van. Sajnos a tudomány már megdőlt azzal, hogy a fény se nem hullám, se nem részecske. Mindkettő.
A láthatatlan és érthetetlen voltát szokták kiemelni még az ellenzők, megtoldva azzal, hogy az égi testeknek nincsen hatása az egyénre.
Erről írok majd a következő írásban.
Veronika